Ha a stressz szót halljuk, szinte elfog minket a rettegés. Pedig a rövid ideig tartó és nem túlzó mértékű stressz pozitív hatással is lehet a lelkünkre és testünkre. Különböző tanulmányok vizsgálták ezeket a hatásokat, amiket lentebb olvashattok. Fontos, hogy nem krónikus és hosszan tartó stresszhatásról van szó – az annyira sajnos nem nyerő a szervezetünknek.

 

1. A stressz csökkenti a elhalálozás kockázatát (abban az értelemben, ahogy az alábbi tanulmány feltételezi)

 

Kutatók átnézték egy egészségügyi intézmény 1998-as felmérésének adatait, amiben konkrét kérdéseket tettek fel a stressz mértékéről, stresszkezelésről és arról, ez milyen mértékben befolyásolja az egészségüket. 29000 válaszadót vizsgáltak, majd 2006-ban megnézték a hozzájuk kapcsolódó halálozási adatokat is. Összességében arra jutottak, hogy azok között, aki nagymértékű és az egészségükre is káros stresszhatásról számoltak be, nőtt a kockázati arány – ez azt jelenti, hogy 43 %-kal emelkedett az idő előtti elhalálozás kockázata. Mindemellett azok a válaszadók, akik nagy mértékű, de egészségükre nem káros stresszhatásról tettek említést, a legalacsonyabb kockázati arányú csoportba tartoztak – még a stresszhatástól mentes csoport tagjainál is alacsonyabb volt körükben a halálozási ráta. 

 

2. A stressz fokozza az idegsejtek termelődését, ami javíthatja a teljesítményt

 

Egy 2013-as tanulmányból kiderülhet, miért van az, hogy bizonyos stresszhatás előre hajt bennünket és képessé tesz arra, hogy legyőzzük a kihívásokat. 

Ezek a tudósok, patkányokat tettek ki stresszhelyzetnek: mozgásképtelenné tették őket a ketreceikben, hogy növeljék a testünkben lévő stresszhormonok szintjét. Az agyban a szintemelkedés hatására az őssejtek új idegsejtté alakultak. Két héttel később ezek az új, már érett idegsejtek javították a patkányok tanulási képességét. “Egy bizonyos fokú stressz szükséges lehet ahhoz, hogy az optimális éberség állapotába kerülve javítsuk a viselkedési és értelmi teljesítményünket. 

 

3. A stresszlöketek erősítik az immunrendszert

 

A rövidtávú stressz a mellékvesét olyan hormonok termelésére ösztönzi, ami lényegében előhívja a szervekben pihenő immunsejteket és arra a “csatatérre” állítja őket, ahol szükség van rájuk – még mielőtt sérülés vagy fertőzés történne.

 

4. A stressztől sokkal barátságosabbak leszünk

 

Egy 2012-es tanulmány során 72 férfi diákot stressz csoportba és kontroll csoportba osztottak szét. A stressz csoportban a 3-as pontban említetthez hasonló megpróbáltatáson mentek keresztül. Innen minden résztvevő kapott egy partnert, akivel bizalmon, osztozkodáson, kockázatviselésen alapuló játékokat játszott. A végén a kutatók megállapították, hogy a stressz csoportban lévő diákok sokkal inkább önzetlenül segítő magatartást tanúsítottak a játékok során. Azaz sokkal inkább megbíztak a partnerükben és hajlamosabbak voltak az osztozkodásra.

 

5. A stressztől akár jobban is tanulhatunk

 

Egy tanulmányban megfigyelték, hogyan tanulják a hím pártás lugasépítők az új hangokat és arra jutottak, hogy fokozott tanulási kapacitással bírtak azokban a pillanatokban, amikor akkut stressz hatása alatt álltak. De ez a felfedezés természetesen nem csak a madarakra igaz. Egy mentális egészséggel foglalkozó intézmény kutatói egy 2007-es tanulmányban a férfi résztvevők felét biztos stresszhelyzetnek vetették alá: a kezüket 60 másodpercig jéghideg vízbe mártogatták. Ezek után megkérték őket, hogy két, állatoknál is gyakran alkalmazott, tanulási kísérletben vegyenek részt: egy kacsintós és egy virtuális navigáció tesztben. A stressz csoport alanyai mindkét feladatban messzemenően jobban teljesítettek.

 

6. A stressz fejlesztheti a memóriát

 

A patkányok úgy tűnik, utálnak úszni. A buffaloi egyetem kutatói ezt a tényt használták fel egy 2009-es kísérletükben. Az egyik csoportnyi patkányt 20 perces úszásra kényszerítették, míg a másik csapat száraz maradt. Ezután megmérték, hogyan teljesít a két csoport egy labirintusban. A négy órával, majd egy nappal későbbi próbák során a patkányok, akik a stresszelő úszásnak voltak kitéve, jelentősen kevesebb hibát vétettek a labirintusban, mint a kontroll csoport. A kutatók észrevették, hogy ezeknek a patkányoknak az idegrendszerében található neurotranszmitter, a glutamát szintjében növekedés következett be, ami közismerten a memória javítását szolgálja. 

 

7. A stressz segít abban, hogy jobban hallgassunk az ösztöneinkre

 

A maine-i egyetem kutatói végeztek egy kísérletet arra vonatkozóan, hogy a stressz pontosan hogyan javítja a teljesítményt. Egy csoportnyi diákot alávetettek köztudottan a kortizol (stresszhormon) szintet megugrasztó tesztek sorozatának – 5 perces, levideózott előadást kellett tartaniuk, aztán egy 5 perces interjút csináltak velük, majd 1022-től kellett tizenhármassával visszafelé számolniuk. Mindezt egy olyan zsűri előtt, akik pókerarccal ülték végig az egészet. Ezek után két, körök és téglalapok kategorizálásával kapcsolatos feladatot kellett megcsinálniuk számítógépen. Az első feladatban meghatározott szabályok alapján kellett csoportosítaniuk a formákat. A másodikban nekik kellett eldönteni, hogy adott forma melyik halmazba tartozik. Azok, akik stresszesebbnek érezték magukat, jobban teljesítettek a második feladatban – abban, amiben kevésbé kellett a részletek miatt aggódni és az ösztöneikre bízhatták magukat.

 

Ezekből is látszik, hogy nem minden fehér és fekete. Nem minden stresszhatás káros az egészségünkre, de tény, hogy ezeket a hatásokat érdemes kordában tartani. 

Ha pedig úgy érzed, ez az egyensúly már átbillent a nem kívánt oldalra, gyere el hozzánk a FLOWers-be és válassz stresszkezelő, stresszoldó foglalkozásaink közül!

Forrás: ideas.ted.com

 295 total views,  1 views today