Egy grafológiáról szóló könyvből idézek (a forrást sajnos nem találom), ismerkedjetek vele és kívánom, hogy legyen kedvetek megcsináltatni az íráselemzést. Igencsak tanulságos tud lenni!
A grafológusok a kézírásból képesek az ember jellemét megállapítani. Azt állítják az írásszakértők, hogy a világon nincs két ember, akinek a kézírása egyforma lenne, és mind az írást, mind pedig az ember személyiségét az agya irányítja, az írások különbözőségéből következtetni lehet a jellemvonások egyediségére. A grafológusok nem vizsgálják az írás tartalmát, következtetéseiket kizárólag az írás kinézete, formája, a betűk alakja, a szavak, mondatok, sorok elrendezése alapján vonják le. Az egyre tökéletesedő írásvizsgálatok során a szakemberek azt is meg tudják állapítani, hogy melyik írás utánzat, hamisítás, tehát nem valódi. Az elemzések során sokféle összetevőre koncentrálnak, többféle szempont alapján döntenek – többek között – nézik az írás rendezettségét, az arányosságát, a betűk nagyságát, formáját, a betűszárak hosszát, az írásvonal kötöttségét vagy szaggatottságát, véleményezik az összbenyomást.
Noha az írásból történő karakterolvasás Dél-Indiában és Kínában már körülbelül 4000 éve, majd később az ókori Görögországban, illetőleg a korabeli zsidó-keresztény kultúrában is bevett gyakorlat volt, a modern grafológia megszületése a 17. században élt olasz orvos, Camillo Baldi tevékenységéhez kapcsolható. A kézíráselemzés, mely Itáliából indult hódító útjára, a 18-19. században már egész Európában elterjedt, és divatossá lett. Olyan hírességek, mint Leibniz, Goethe, Walter Scott képesek voltak pusztán intuitív módon ismerőseik kézírásáról véleményt formálni. A grafológia elnevezés Jean Hippolyte Michon abbétól származik, aki a kézírásokban fellelhető törvényszerűségeket mérte fel, s állította párhuzamba a személyiségjegyekkel. A Grafológiai Társaságot 1871-ben megalapító Michon abbénak meglehetősen sok követője volt. A 19-20. század fordulóján – elsősorban a német nyelvű szerzők tevékenységének köszönhetően – a grafológia valóságos virágzásnak indult. Közülük különösen Ludwig Klages munkássága volt igen jelentős, ugyanis Svájcba költözve, ő alkotta meg elsőként a grafológia teljes és szisztematikus leírását. Noha őt követően még sokan mások is hozzájárultak az íráselemzés fejlesztéséhez, az alapelv – vagyis az, hogy a személyiségjegyek és az írás egyaránt az agy kontrollja alatt állnak – nem változott.
Edina