Manapság egyre többen figyelünk a környezetünkre és próbálunk tenni valamit, hogy a minket körülölelő közeg minél egészségesebb maradhasson. Szelektíven válogatjuk a szemetet, kevesebb csomagolóanyagot használunk, energiatakarékos háztartási eszközöket vásárolunk.

A környezettudatosság azonban nem kell, hogy véget érjen a vászontáska használatával!

Az ősz beköszöntével az addig élénken zöldellő levelek lassan színt váltanak, hogy néhány hét szemet és szívet gyönyörködtető pompa után végül a földre hulljanak. A természet ezen csodája azonban a legtöbbször már nem folytathatja az útját. 

A célja az lenne, hogy betakarja a földet, lebomló szerves anyagaival táplálja azt, búvóhelyet biztosítson a kisebb élőlényeknek, megőrizze a föld nedvességét, visszafogja a gyomok növekedését és megkímélje a talajt a szélsőséges hőmérsékletingadozástól is. 

Ezt a sokoldalú folyamatot szakítjuk meg akkor, amikor az akkurátusan összehúzott levélkupac alá gyújtunk. Az avar égetésével ráadásul saját magunknak is ártunk: jókora káros anyag mennyiség jut a levegőbe, tovább növelve a levegő szennyezettségét.

 

Mi lehet a megoldás?

 

Több jó megoldás is létezik, ezek közül biztosan mindenki talál olyat, ami számára is kivitelezhető:

 

  1. Hagyjuk az avart a kertben. Persze nem feltétlenül a gyepen, de ha behúzzuk őket a bokrok aljába, a fák törzsei köré vagy a kert egyik eldugott sarkába, akkor tavaszra szépen leülepszik és akár le is bomlik.
  2. Akik már komposztálnak, ők apránként belekeverhetik az összegyűjtött faleveleket a komposztba.
  3. Ideális megoldás a lombkomposztálás is, amikor csak a falevelekből készítünk értékes anyagot. Ezt nem kell forgatni és átpakolni sem. A keletkező, kiváló minőségű humusz bedolgozható a veteményes kert talajába vagy felhasználható palántázásra és balkonnövények ültetésére is.

 

Hogyan álljunk neki a komposztálásnak? 

 

Vásárolhatunk komposzttárolót, de ez drága és általában nem elég nagy. Építhetünk keretet a komposzt számára raklapokból is. Talán a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás, ha magunk készítjük négy karóból és néhány méter csirkehálóból a komposztkeretet. A keret mérete alkalmazkodjon a kertünkben felgyűlő lomb mennyiségéhez.

 

Hogyan készül a komposzt?

 

Ha belehordtuk a leveleket a tárolónkba, szórjunk rá földet 2-5 cm vastagságban, és rétegezzük így, amíg meg nem telik. Száraz időjárás esetén ősszel, tavasszal és nyáron öntözzük meg 2-4 hetente. Nyáron a fűnyesedéket is rászórhatjuk, csak arra ügyeljünk, hogy ne legyen túl vastag ez a réteg, mert könnyen befülled. Ezt is takarjuk mindig földdel és öntözzük, ahogy a lombot. Jövő őszre elkészül az első osztályú, morzsalékos, tápanyagdús komposztunk. Kiszedjük a keretből, és jöhet a helyére az újabb adag lomb.

Egyszóval, kár kidobni, megsemmisíteni a lombot, hiszen kis fáradsággal és befektetéssel értékes anyagot állíthatunk elő, amit a növényeink meg fognak hálálni!

 

Mire vigyázzunk?

 

Kertészeti kórokozókkal fertőzött, beteg leveleket ne tegyünk a komposztba, mert a gombák, baktériumok, sőt a kártevők is áttelelnek benne és tavasszal újabb fertőzéseket okoznak. Az ilyen leveleket tegyük inkább a zöld zsákba és szállíttassuk el.

 

Komposztálható-e a diólevél?

 

Sokan gondolják azt, hogy nem, ettől mindenképpen meg kell szabadulni. Pedig a diólevélből is jó minőségű komposzt készíthető, csak több idő kell hozzá. Érdemes külön komposztkeretet építeni a diólevél számára, ahol két évig érleljük.

 

Komposzt és a tyúkok?

 

Ha néhány négyzetméternél nagyobb területet is be tudunk keríteni a kertben, akkor a komposztkészítésben hasznos segítség lehet néhány tyúk. Ők egész évben folyamatosan végzik az aprítást, keverést, sőt a kártevők nagy részét is kieszegetik a komposztból. Kellemes mellékhatásként még néhány tojással is megajándékoznak minket.

Ez a hangulatos, hagyományaiban gazdag “Okosfalu” könnyen lehetne Környezettudatos Falu is, ha mindenki csak egy kicsit változat az eddigi, esetleg nem túl környezetbarát hozzáállásán.

A FLOWers Életmód Műhelyben minden hónap első szerdáján ingyenes Környezetvédelmi Kerekasztal beszélgetéseket tartunk, ahol szakértőtől kaphatunk segítséget abban, hogyan óvjuk, védjük környezetünk egészségét.

 241 total views,  1 views today